Alkohol: morbus Hungaricus

Előszó: Morbus Hungaricus eredete: A kifejezést eredetileg Johannes Eichmann Dryander marburgi orvos használta először 1556-ban Magyarországon pusztító betegségre. Ez a betegség, nem volt más mint a ruhatetű, a szennyezett ivóvíz és egyéb fertőző anyagok által terjedő, a Rickettsia prowazekii parazita által okozott  kiütéses tífusz volt. A későbbiekben azonban egy másik betegségre is használták a morbus hungaricus kifejezést, a tuberkulózis (TBC) elnevezéseként volt használatos. Tehát a kifejezés a Magyarországon lakozó komoly betegséget tükrözi.

A 21. században az alkoholizmus, ez volna most az új morbus hungaricus?

Az alkoholizmus Magyarországon óriási méretű, egyéni életeket és családokat megnyomorító népegészségügyi probléma évtizedek óta.

Az alkoholfogyasztás Magyarországon az utóbbi tíz évben megugrott. A WHO adatai alapján készült, amely az országokat alkoholfogyasztás alapján rangsorolja az országokat. Magyarország a 8. helyen áll. A WHO 2018-as adatai szerint számuk eléri a 900 ezret is. 90%-a nem ismeri be a függőségét és közismert a férfiak túlsúlya az alkoholisták körében. Zacher Gábor 2020-ban körülbelül 800.000 főre tette a magyarországi alkoholisták számát. Ezt kiegészítette azzal, hogy 2,5 millió főre becsüli a nagyivók számát az országban. Egy közel 10 milliós országban, ez azt jelenti Magyarországon a népesség 9,4%-a alkohol problémákkal küzd. Minden magyar családnak van legalább egy alkoholista ismerősük, rosszabb esetben a családon belül.

A bajok egyik fő oka, hogy „az alkoholfogyasztás fontos szociális szerepet tölt még be a társadalomban. Beleivódott a népszokásba az ivás, főleg a pálinka fogyasztást kell megemlíteni, amely számos ünnepségen előkerülő a magyar családokban. A pálinka igen magas alkoholtartalma csak ront a helyzeten. Számos magyar hagyományban (pl.: disznóvágás során, szülinapi köszöntésen, májusfa letáncolás, esküvő) az alkohol fogyasztás összefonódott az eseménnyel, már-már elengedhetetlen kelléke. A magyar kultúra minden rétegében évszázadok óta megtalálható az ivás. Elterjedt kultúrában, a népdalokban, művészetben, filmekben a magyar nótákban, és nagyon sok magyar alkotásban. Ady Endrét idézve: ,,Két fajtájú mámora van a bornak… Az első mámor olyan, mint akárkié, kitüzesít bennünk minden örökhajlandóságot s nagyon hatalmasak vagyunk. Ezután jön az éjszakavégi, hajnali alvás, furcsa sok ébredéssel… S mikor alkonyul, egyszerre csak, bárhol járunk, nyugtalan s tovább is nyugtalannak maradó agyunkat, szívünket befogja a mindenség. Ez már egészen művész-érzés… Hangsúlyozom, ez másnap este jön, a legnagyobb emberi érzékenység, ez a szinte legnagyobb titkokat is kiadó egy vagy két óra. Ehhez nincs köze az alkoholmérgezésnek, a mámornak, ez az idegek perverz bűvészmutatványa.”

Csak néhányat említve az alkoholproblémákkal küzdő ismert emberek közül: Ady Endre, Weöres Sándor, Pilinszky János és még sokan mások. Sok magyar közmondásban is felfedezhető, hogy az alkohol milyen komoly szerepet is játszik a magyar társadalomban. Ilyenek például: az alkohol kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság.

Az alkoholfogyasztása sok esetben már fiatal korban elkezdődik.

Számos hazai és nemzetközi kutatás is bizonyítja, hogy a serdülő kor és elsősorban a középiskolás évek meghatározóak az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokások kialakulásában és terjedésében. A fiatalokat nemcsak a terjedő, és egyre korábbi életkorban elkezdődő alkoholfogyasztás jellemzi, hanem egy veszélyeztetőbb, egyszerre nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása ún.: “nagyivás” és lerészegedéssel jellemezhető ivási forma terjedése is. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalság szórakozásai az esetek nagy részében komoly alkoholfogyasztással járnak. Középiskolai és egyetemi szinten is. Vizsgálatok megállapították, hogy 9-10. évfolyamos tanulók túlnyomó többsége fogyaszt valamilyen rendszerességgel alkoholt. Az is megállapítható, hogy a fiatalok legtöbbet valamiféle tömény italt fogyasztanak. A fiúknál a sörfogyasztás nagyjából hasonló gyakoriságú és mennyiségű, mint a tömény ital, a lányoknál azonban a tömény ital fogyasztása a mérvadó, illetve megemlíthető a bor és a különböző koktélok fogyasztása. A lányok sört ritkábban isznak, mint a férfiak. Az első ivászat életkorára vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a középiskola elkezdése meghatározó időszak a fiatalok fogyasztási szokásainak kialakulásában, a nagyobb gyakoriságú, mennyiségű és szélsőségesebb formájú ivásnak egyaránt a középiskolás évek alatt kezd jelentősebb mértékben kialakulni. A középiskolásokra vonatkozó magyar adatokat összehasonlítva Európa más országinak megfelelő adataival azt kapjuk, hogy a magyar fiatalok alkoholfogyasztása a elmarad az európai átlagtól. Tehát ebben a korban még nem jellemző az a kimagaslóan magas és veszélyeztető alkoholfogyasztás, amely a magyar felnőtt társadalmat nemzetközi összehasonlításban viszont már megfigyelhető. Az iskola típusa hatással van ugyan az alkoholfogyasztás gyakoriságára, ez a hatás elsősorban az ivás gyakoriságában mutatkozik meg. A fordul elő a legnagyobb arányban a nagyobb rendszerességű alkohol ivása és a gimnazistáknál a legritkább. A szélsőségesebb formában történő alkoholfogyasztás szintén az ipari és szakiskolásokat jellemzi leginkább, ezt követik a szakközépiskolások, legritkább a lerészegedés és nagyivás a gimnazisták körében. Az iskolai teljesítmény is kapcsolatot mutat a fiatalok alkoholfogyasztási szokásaival. A jobban teljesítő diákoknál mérsékeltebb alkoholfogyasztás a jellemző. A család szerkezete és a családi élet minőségére szoros összefüggésben állnak az alkoholfogyasztással. A békés, teljes családban élőkre, akik szülői viszonyukkal jó kapcsoltatott ápolnak, és akiknek szabadidős programjaikról tudnak a szülők, náluk megfigyelhető a mérsékeltebb alkoholfogyasztással. Azok, akik csonka családba nevelkedtek, akiknek rossz a szülőikkel a viszonyuk, és akikről a szülei nem tudják mit csinál házon kívül, őrájuk jellemzőbb a szélsőségesebb ivási szokás. A családban előforduló káros viselkedési formák szintén szoros kapcsolatot mutatnak a fiatalok alkoholfogyasztásával, ámbár a családban előforduló nagyivás vagy dohányzás kevéssé befolyásolja a fiatalok alkoholfogyasztását, mint a többi káros szokás vagy az olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás között szoros kapcsolat mutatkozik, ezek nagyobb rendszerességű fogyasztása szorosan együtt jár. Szoros kapcsolat figyelhető meg még a rendszeresebb és szélsőségesen ivók és a droghasználók között. Egy 2003-as vizsgálatban azt állapították meg, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egyéb drogfogyasztás növekedése nem valamilyen más szer fogyasztásának csökkenésével következett be, hanem e szerek fogyasztása együttesen terjed a középiskolás fiatalok között.

Az alkoholizmus alapjaiban társadalmi problémának tekinthető, okai és gyökerei minden esetben az adott társadalomban rejtőznek. Kialakulásának oka kétféleképpen megközelíthető, az egyik az egyén, a másik a társadalom oldaláról. Az egyén szempontjából nézve az alkoholistává válás a jellembeli és lelki állapottól függ. Az erre hajlamos labilis idegrendszerű ember a különböző környezeti hatásokra hamarabb nyúlhat a pohárhoz a megoldást keresve. Az egyén alkoholizmusának kialakulásában a szexuális aberrációkra hajlamos lelkialkat is igen fontos tényező lehet. A folytonos frusztráltság kialakíthat alkoholizmust. Az ivásra hajlamos személy a lelki megrázkódtatásokkal szemben az italtól várja a segítséget, ezt látja a megoldásnak, az ital hatására kialakuló boldogságérzet egy időre feledtetik a problémákat. Az ital rendszeres, túlzott fogyasztása azonban egyre súlyosabb testi tünetekkel jár együtt és a szorosabb környezetével, a társadalommal való kapcsolat romlást eredményezhet. Ámbár sok esetben pont a társaság, az aktuális közeg akik belerángatják az ivásra hajlamos embert az alkoholizmusba.

Magyarországon az alkoholfogyasztással összefüggésben lévő éves halálozási rátát nem tudhatjuk pontosan, nehezen meghatározható. Vannak az alkoholistákra kifejezetten jellemző betegségek és halálokok. Például: a májzsugor, a járműbalesetek, és az öngyilkosság miatt bekövetkezett halálozások. Kutatások szerint azonban az alkoholisták 50–60%-a mégsem ezekbe a különösen jellemző betegségekbe halnak bele, hanem egyéb társbetegségekbe (emésztőszervi, keringési betegségekbe, daganatos betegségekbe stb.)

2005-i statisztika szerint a férfiak, mind a nők között Magyarországon haltak meg legtöbben alkoholos májbetegség miatt Európában. Azt hogy pontosan hány ember halála áll összefüggésben az alkoholfogyasztással, nehéz meghatározni. Nincs rá jó statisztikai módszer, de az sejthető hogy a szám jelentős méreteket ölt. A következő becslések szerint: Zacher Gábor toxikológus 2020-as nyilatkozata szerint évente körülbelül 30.000 fő hal meg Magyarországon alkohollal kapcsolatos betegségekben.A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 131.100 fő, míg 2019-ben 129.603 fő hunyt el Magyarországon, a lakosság mintegy 22-23%-ának halála kapcsolatban áll a nagymértékű alkoholfogyasztással Magyarországon. Az adatok azért is megdöbbentőek, mert az illegális kábítószerek használói körében az éves halálozási ráta ennél jóval alacsonyabb, bár lehet hogy pont a nehezen beszerezhetőségük miatt alakulnak így a számok. Magyarországon az alkoholfogyasztás hatást gyakorol a kriminalisztikai statisztikákra: a bűncselekmények jelentős részében alkoholos befolyásoltság alatt áll az illető. Statisztikák szerint a bűncselekmények elkövetésekor a bűnözők több mint fele valamilyen szintű alkoholos befolyásoltság alatt állt, sőt az egyes esetekben az alkohol is lehetett motiváló tényező. Az elkövetők családjában, szoros környezetében, baráti társaságában az ivás jelentős szerepet tölt be, az alkoholista családtagok száma is magas, és a bűncselekményt elkövetők maguk is rendszeresen fogyasztanak alkoholos italt.

A magyarországi női alkoholisták aránya a férfiakhoz képes ¼-e. Speciális nehézségei a női alkoholistáknak, hogy őket a társadalom súlyosabb megvetésben részesíti a férfiaknál, gyakran még az alkoholt nagy mértékben fogyasztó férfiak részéről is. Ezért a női alkoholistákra gyakrabban jellemző, az úgynevezett zugivás. Az alkoholizmusok hátterében valamilyen magolhatatlannak tűnő probléma (mint pl.: terhességmegszakításon átesett nők lelkiismereti rágódásai, válás, szerettük halála stb.) amely felborította a lelki egyensúlyukat. A krónikus alkoholizmust nehéz abbahagyni, terhesség esetén is, már maga az alkoholfogyasztás árt az anyaméhben lévő fejlődő magzatnak. Ezzel a ténnyel a várandós nők többsége tisztában van, mégis nehezen állják meg hogy ne igyanak, hazánkban évente legalább 300 gyermek jön a világra a terhesség alatti alkoholfogyasztás miatt kialakuló valamilyen károsodással. Illetve, súlyos következményei lehetnek az alkoholista családokban felnövő gyerekek számára. Sokan úgy tartják, hogy egy alkoholistának minősített ember egyik elengedhetetlen kritériuma a napi szintű alkoholfogyasztás, ez azonban nem így van. Az alkoholizmushoz nem is feltétlenül szükséges a napi szintű alkoholfogyasztás. Az alkoholisták jelentős többsége, főleg munkájuk miatt, vagy családjuk és barátaik elől leplezni próbálják az alkoholizmusokat, így jó pár napig vagy akár huzamosabb ideig egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. Főleg a hétvégékre, pihenőnapokra tehető az ivászat. Természetesen előfordul az alkoholizmusnak az a drasztikus szintje amikor semmi mással nem foglalkozva minden nap fogyaszt alkoholt a problémákkal küzdő személy. Mások úgy véli, hogy az alkoholizmus feltétlenül részegséggel társul, am ez is egy tévedés. Az alkoholisták egy része soha nem kerülnek a részegség állapotába. Különböző intézmények, számos segítő csoportok foglalkoznak Magyarországon az alkoholproblémákkal jelentkező betegekkel. Mint például az AAA (anonim alkoholisták). Dr. Hegedüs Éva alkoholizmussal foglalkozó pszichiáter orvos gyógyulási esélyekről a következőket nyilatkozta 2018-ban, ezzel zárnám soraimat: „Hosszútávú nemzetközi kutatások azt találták, hogy az alkoholbetegek kb. 8-39 százaléka absztinens lesz, 46-87 százaléka viszont visszaesik, alkoholfüggő marad. 0-33 százalékuk kontrollált ivóvá válik.”

 

Forások:

Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900).

Elekes Zsuzsanna: Serdülő korú fiatalok alkoholfogyasztása az ESPADkutatások eredményei alapján (In: Demetrovics Zsolt, Urbán Róbert, Kökönyei Gyöngyi szerk: Iskolai egészségpszichológia. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai forrás sorozat. L’Harmattan, Budapest 2007. p: 216-242)

Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935) „Alkoholizmus” és „Antialkoholizmus” szócikkek

Veér András – Nádori Gergely – Erőss László: Az alkoholizmus: népbetegség, Animula Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-861-157-x

Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin. Tévutak és válaszutak. Van kiút!, Gold Bridge Publisher, Szeged, 2002, ISBN 963-86086-3-3

Demetrovics Zsolt: Az addiktológia alapjai I–III., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007

Szikszay Petronella – Tóth Miklós: Deviáns alkohológia. A Minnesota-modell első húsz éve, k. n., h. n., 2010

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/irodalom-2/2012/12/14/irodalmi-alkohol-legendak-avagy-mit-ittak-kedvenc-iroink-ii/

KÖRKÉP.SK

30 000-en halnak meg évente az alkohol miatt, de mi csak a drogokkal foglalkozunk – Dr. Zacher Gábor – Mindset Pszichológia (mindsetpszichologia.hu)

Index – Gazdaság – Üdvözöljük az egymillió alkoholista országában!

Alkoholfogyasztás: ők a nagyivók Magyarországon – Portfolio.hu

Magyarországi alkoholizmus és az alkoholfogyasztással összefüggésben lévő problémák – Wikipédia (wikipedia.org)

Készítette: Szabó Nikolett