Amikor elkezdtem a környezettudomány területén kutatni – aminek már több, mint 15 éve – megfogadtam, hogy minden olyan meghívásnak, amellyel érdeklődő, nyitott embereket, a jövő nemzedékét, egyetemistákat lehet elérni, vállalok. Még 2010-ben hívott meg NÉMET Béla tanár úr, kiváló kollégám a PTE-re részt venni egy rendhagyó beszélgetésben. Emlékszem, a teremben körbe voltak rendezve az asztalok, első ránézésre nekem túl sok tekintélyt parancsoló idős tanár és kutató arcát véltem felfedezni, de aztán mégis gördülékenyen zajlott a dolog. Akkor még nem gondoltam, hogy HATVANI Zsolt meghívására ugyanebben a teremben tartok majd órát a Szentágothai Szakkollégium tagjai számára.

 

Együttműködésünk azzal kezdődött, hogy Hatvani tanár úrra hivatkozva, aki ott volt az előbb említett beszélgetésen, egy szimpatikus szakkollégista többször megkeresett, hogy a Szakkollégium tagjai szeretnék, ha számukra tartanék egy kurzust a környezettudományról, a fenntartható fejlődésről, bármiről, ami őket és engem egyaránt érdekel. A felkérésekben annyi mindig és mindenképp lehet közös, hogy rosszkor jönnek. Az ember nem tud, vagy nem szeretne már több időt kiszakítani az életéből, de aztán eszébe jut, hogy mit ígért magának és a világnak, hogy ahol érdemes, mindig elmondja a mondókáját. A Szakkollégium különösen olyan környezet, ahol ennek indokolt helye van – így elfogadtam a felkérést.

 

Az előadás terve

 

Amikor az előadás-sorozat terve kialakult, úgy véltük, három alkalommal, háromórás blokkokban lehetséges ütemezni az alkalmakat. A három alkalom éppen megfelelőnek látszott arra, hogy a tematikát hozzáigazítsuk.

 

Az előadások tematikáját a következőkben határoztuk meg:

 

1) A bolygó korlátai, és az emberi tevékenység okozta kihívások

2009-ben jelent meg Svédországban egy azóta sokat idézett, a Föld természeti korlátairól és azok sérüléseiről írott, Rockström és társai által írott tanulmány. A kutatást 2015-ben megismételték, a problémák nagyon hasonlóak maradtak. A kutatások eredményei alapján bolygónkon az emberi tevékenység több területen is jelentősen túllépte azt a szintet, amely még kezelhető korlátok között lenne képes tartani a következményeket. Az emberi hatás kiterjed a bolygó minden részére és a természeti rendszerben, illetve a szabályozó folyamatok, anyagforgalom stb. zavaraiban is tetten érhető.

 

 

  1. ábra. A bolygó rendszereinek és ciklusainak korlátait túllépő és a természet megfelelő működését veszélyeztető emberi tevékenység. Forrás: Rockstörm és társai (2009):Planetary Boundaries: Exploring the Safe Operating Space for Humanity, Ecology and Society, 2009 Vol. 14., rajz: Kükedi Zsolt.

 

  • Az ábra alapján a legkomolyabb kihívást az a fajkihalási hullám jelenti, amely az emberi tevékenység következtében zajlik. Ez az élőhely elpusztításán, a túlhasználaton (lehalászás, vadászat stb.) és a természetes növénytakaró átalakításán keresztül közvetlenül, egyéb hatásokon (szennyezés, invazív fajok betelepítése stb.) keresztül pedig közvetve zajlik. A kutatások azt mutatják, hogy a jelenlegi fajkihalás sebessége a természetes folyamatoknál két-három nagyságrenddel gyorsabb.
  • A másik fontos terület, ahol jelentős többlet-hatás mutatható ki, a természetes nitrogénkörforgás felborulása. Ennek a  zöld forradalmi mezőgazdaság és az emberi eredetű szennyvíz az oka. Itt ki kell térni a talajok pusztulására is.
  • Az éghajlat változása szintén egy olyan terület, ahol meghaladtuk azt a szintet, ahol a természet még képes visszafordítani a kedvezőtlen emberi hatást. Az éghajlatváltozásról több részben is lehet később olvasni.

 

Az édesvíz-használat növekedése és a kémiai szennyeződés mértékének káros irányú változása szintén jelentős probléma, a cikk készítői még nem ítélték meg ezeket úgy, hogy közvetlen veszélyt jelentenének, de a 2009 óta eltelt idő mutatja: a jövőben egyre komolyabb gondokat okoznak majd.

 

2) A társadalom energiaigénye

A világ jelenlegi energiafelhasználása elsősorban – 81 százalékban – ősmaradványi energiahordozókból származik. Ezen belül is az olajnak van a legnagyobb részaránya, 31%. Az olaj kitüntetett szerephez jut a közlekedésben: a személy- és áruszállítás 95%-át az olaj különböző származékainak (benzin, dízel, kerozin) segítségével bonyolítjuk le. A világ energiafelhasználásának fennmaradó 19%-ból 3%-ot adnak vízerőművek, 4%-ot atomerőművek, és kevesebb, mint 12% jut az összes megújuló energiaforrásra és a biomasszára együttesen (a biomassza aránya 10%). Az energia termelése, elosztása, felhasználása komplex rendszerek közreműködésével zajlik. Az energiarendszert a gazdaságosság, ellátásbiztonság és fenntarthatóság három kívánalma jellemzi, ebből kettőt egyszerre könnyű teljesíteni, hármat nem. A fenntarthatóság két okból is megkívánja a nem megújuló források kivezetését: a) a fosszilis források oxidációjával CO2 keletkezik és kerül a légkörbe, továbbá a nukleáris energia felhasználása során hosszú élettartamú veszélyes hulladék keletkezik b) egyszer ezen források kimerülnek.

 

3) Rendszerek, megoldások

A rendszerdinamika és a modellezés alapjainak megismerése után rá lehet jönni arra, hogy szabályozó folyamatait, visszacsatolásait és működését tekintve a természetes rendszer az, amely alapul vehető egyáltalán egy lehetséges megoldási modell felállítása során. A természetes rendszer működése során nem termel hulladékot, mert ami az egyik faj, vagy populáció számára hulladék, az egy másik számára nyersanyag. A természetes rendszer működése során számos pozitív szolgáltatást hoz létre: tiszta vizet, jó levegőt, termőtalajt biztosít, a szélsőségeket igyekszik egy tűréshatáron belül tartani, pl. az erdő párologtat hőség idején, ezzel hűti a környezetét. A természetes rendszer építőkövei helyi nyersanyagok, energiaforrása megújuló, legtöbb esetben a napsütés. Az ilyen rendszerben az anyag körbe vándorol, átalakul (megújuló energiaforrás segítségével), míg minden élőlény hasznosul belőle. A természetes anyagátalakító folyamatoknak nincs egyetlen célja, hanem az anyag körkörös mozgása miatt minden élőlény ebben a láncban vesz részt és ahhoz optimalizálja saját működését.

 

A rendszerműködés elveit figyelembe véve néhány példát tekintett át az előadás a harmadik blokkban, amely a természetes rendszerből ered és amely segíthet abban, hogy az első két előadásblokkban megtalált problémákat megoldjuk.

Fogadtatás, reflexiók

 A kurzust már négy alkalommal tartottuk meg eddig, az utóbbi két félévben online formában a járvány okozta korlátozások miatt. A hallgatóság összetétele, változatos tudása mindig érdekessé és értékessé tette ezen alkalmakat.