PTE TTK Szentágothai János Szakkollégium, Tehetségpont, és Egyesület

Nagyváradi konferenciaérzés

Az Erdélyi Magyar Természettudományi Társaság idén is megrendezte a szokásos konferenciáját. Ezúttal azonban a helyszín Nagyvárad volt, Szent-László királyunk, és a boros-bolond Ady Endre városa, ami a Társaság nevével ellentétben nem Erdély, hanem lényegileg az Alföldünk széle, a Partium volt, talán 10 kilométerre a politikai határtól, talán 40-50 kilométerre Debrecen városától.

A városban egyfajta retró érzés fogott el, amit erdélyi vagy székelyföldi városokban nem éreztem. 200 ezres város, a Pece parti Párizs, a sebes Körös partján, ide csurog a Pece patak is. A szokásos szoci betonházak mellett azonban a belvároshoz egészen közel is kertvárosi negyedek, egyszintes, régi építésű polgárházakkal. Itt még nem vittek minden villanykábelt a föld alá, itt még nem pucoltak be minden magánházat sem, minden közintézményt sem, a részben omló vakolatú, részben repedezett aszfaltozású lapos házak között úgy éreztem magam, mintha ifjúkorom városában, a buja szépségű Debrecenben járnék, úgy emberöltőnyivel korábban…

Kirándulás Érmelléken és a Partiumban

A konferencia egyik attrakciója az egynapos buszos kirándulás, amelyet most az Érmelléken, a Partiumban szerveztek. A Partium turisztikai szempontból sokkal kevesebb attrakciót mutat, és ezért sokkal kevésbé is fejlett, mint Erdély nagynevű városai vagy netán Székelyföld emlékhelyei. Kevés helyen van meglátogatható kiállítás, nincs a nyergestetőihez vagy a hargitaihoz hasonló kopjafaerdő vagy hasonló. A szervezők ennek ellenére több érdekes helyszínre is elkalauzoltak.

Voltunk Csokajon, ami a megszállt területek határán fekszik, szinte már hazai szagot lehet érezni, és ha netán Románia is Schengeni övezethez tartozna, akkor akár gyalog is át lehetne sétálni a következő faluba, Létavértesre, ahová Debrecenből talán óránkénti busz vagy vonatjárat van. Csokaj nevezetessége egyébként az volt, hogy ott született Fényes Elek, a statisztikai tudományok megalapozója, és a Statisztikai Hivatal megalapítója.

Később jártunk Székelyhídon, ahová a történelmi idők kezdetén székelyeket telepítettek, hogy az egyébként mocsaras-lápos területen az egyetlen átvezető utat, és az Ér folyón átívelő egyetlen hidat védjék.

A kirándulás csúcspontja a nagykárolyi Károlyi kastély megtekintése volt, ami jól helyre lett állítva, és a Károlyi család életét és viszontagságait, valamint helyi néprajzi jellegzetességeket bemutató kiállítást láttunk.

Meglátogattuk Érsemjént, ami Kazinczy Ferenc nyelvújítónk születési és lakóhelye is volt, és a berendezett emlékházban sokat megtudtunk életéről, börtönéveiről, valamint a család rokonságáról többek között Kölcsey Ferenccel, Fráter Lóránd nótaszerzővel, aki Fráter György családjának leszármazottja volt, valamint Rhédey Klaudia erdőszentgyörgyi grófnővel, aki viszont II. Erzsébet angol királynő szépanyja.

Végül a napot Diószegen fejeztük be, ahol szintén egy európai projektből sikerült a helyi kúria egy szárnyát helyrehozni, és egy helyi néprajzi és ökológiai kiállítást berendezni, majd a szőlőhegyek között borkóstolón vettünk részt.

Nagyon hasznos hogy a szervezők a kirándulás utáni napra teszik a szakmai konferenciát, mert a kirándulás – és nem utolsó sorban a borkóstoló – alatt már közvetlen személyes kapcsolatokat alakíthatnak ki, ami sokat segít a másnapi konferencia oldottabb légkörének megalapozásában.

Igen sajnáltam, hogy a kirándulás nem látogatta meg Ady Endre szülőházát Érmindszenten, de úgy látszik, ez valamiért nem fért bele.

Konferencia a Partiumi Keresztény Egyetemen

A konferencián több érdekes plenáris előadást hallgathattunk meg, majd délután a társaság szekciókra bomlott, és szekcióelőadások hangzottak el. A teljesség igénye nélkül a következő előadások az említésre méltóak.

Az egyik megnyitó előadást a vendéglátó jogán XXX a Partiumi Keresztény Egyetem rektora tartotta. Előadásából az volt érezhető, hogy az egyetemnek emberi erőforrásokra van szüksége, úgy hallgatókra, mint oktatókra. A résztvevőket szeretettel hívta: legyen Nagyvárad a második otthonunk is, és keressünk lehetőségeket különböző közös oktatási és kutatási projektekre.

Dr. Czap József a Miskolci Egyetemről beszédszintetizátoros megoldásokról, az ezeket megalapozó elemzési és megjelenítési módszerekről beszélt, és beszámolt mindezek alkalmazásáról siket gyerekek beszélni tanításának folyamatában.

Dr. Borbély Endre az Óbudai Egyetemről az egyetemi TDK mozgalom szerepéről beszélt, és mondanivalóját képekkel és számokkal illusztrálta.

Váradiné dr. Szarka Angéla a miskolci egyetem frissen alakított energetikai intézetének vezetője az intézet által az ipari és kormányzati szféra felé végzett energetikai tanácsadó programjaikról és azok hatásairól számolt be.

Egy előadó az 5G hálózatok jövőjéről beszélt, beleértve a nagyobb sávszélességen alapuló újszerű szolgáltatásokat, és az IoT, (Internet of Things), az eszközök internete kezdeményezésben rejlő lehetőségeket.

A szekcióelőadásokon egy előadó a nagy számítási kapacitások menedzseléséről és ütemezéséről beszélt.

Két előadó is beszélt gesztusfelismerésről, vagyis kézmozdulatok detektálásáról. Az egyik megoldás egy okostelefonba is beépített gyorsulásmérő szenzor segítségével irányította a számítógépen futó programot. A másik megoldás egy 3×2-es ultrahangos szenzormátrixra építve ért el hasonló eredményeket.

Végül, de nem utolsó sorban, ugyanebben a szekcióban tartottam magam is előadást a természetes nyelvek feldolgozásáról – nem túl intenzív érdeklődés mellett.

A konferencia a szokásos esti bankettel zárult.

2017-10-14 18.41.05

Kilián Imre

SZKOLL_logo_v1