Az idei év egyik legérdekesebbnek ígérkező szakmai eseménye Dr. HETESI Zsolték ARANYKALÁSZ Gazdaszövetkezetének meglátogatása volt DÖBRÖKÖZÖN.

Előljáróban mindjárt megtudhattuk, hogy DÖBRŐN eredetileg egy jelentős vár állott (most kőhalom,nem RUPEA), amely a XVI. sz.-tól elvesztette a jelentősségét, mikor a török a Buda-Balaton-Kanizsa vonalr építette ki végvárai rendszerét, s hogy itt, a saját birtokán, DÖBRŐN vetette papírra WERBŐCZY, kora legnagyobb magyar jogtudósa a TRIPARTITUMot, a HÁRMASKÖNYVet.

Kis nosztalgiázást követően aztán háromfelé szakadtunk, s a három színhelyen tekinthettük meg a szövetkezet munkáját:

  1. pince és kecskefarm;
  2. kísérleti parcellák;
  3. előadó terem.

Közben talákozhattunk a Kaposvári Egyetem TÓTH Gergely Professzor által vezetett külföldi hallgatói csoportjával is, akik ugyanezt a kört tudhatták le.

Először a pincesoron kaptunk Dr. HETESI Zsolttól egy kis körtepálinkát és rövid ismertetést a mai napi programról. A local prodcts címén pedig háromféle kecskesajtot, 2-2 féle cottage cheese-t és kolbászt, kovásszal készült kenyeret, hagymát stb. Minket a SEREGI Balázzsal közös kecskészeten ORBÁN Mirkó József vezetett.

Innen a kísérleti parcellákhoz vezetett az út, dr. HETESI Zsolt irányításával. A faluszéli cudar időben művelési módokat s azok eredményeit hasonlította nekünk össze.

Ezt követően a Kultúrházban kötöttünk ki, ahol a Csíkszeredából érkezett, egyébként udvarhelyi székely KOLUMBÁN Gábor kettő előadását és SÁNDULY Edit (aki a Székely Sajtkészítő Kézművesek Egyesületének elnöke is) és BÁNKÚTI Gyöngyi (Matematikus mérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. PhD fokozatát is ott szerezte áramlástani számítások területén) egy-egy előadását hallgathattuk meg, ők valamennyien a SAPIENTIA EMTE Csíkszeredai Karáról érkeztek Döbröközre.

Végezetül a helyi VERONA Éteremben ebédeltünk három óra körül, s a busz már indult is vissza velünk Pécsre.

MORVAY Niki beszámolója:

Fenttarthatóság felső fokon –

Döbröközi beszámoló

 

2019.04.29.-én látogatást tettünk Döböközön Dr. Hetesi Zsolt vendégfogadtatásában.

A látogatás célja Döbrököz ( Tolna megyei község- Dombóvár járásában) ahol Zsolt munkásságának megismerése, munkájába való bepillantás volt a cél.

Az idő sajnos nem kedvezett nagyon mert elég hideg volt.

Először megálltunk egy töltésnél a település közepén, ahol Zsolt mesélt a falu történetéről – honfoglalásig nyúlik vissza a falu múltja. A Kapos terül el a falu mentén.

Itt található a Werbőczy vár- melynek ma már csak egy kis maradványa áll.

A várat a 14. században említik először, 1534-ben Werbőczy István tulajdonába került. A törökök kiűzése után a megmaradt romokat magtárrá alakították. Tinódi Lantos Sebestyén itt írta meg a Werbőczy Imre sikerét hozó kozári ütközet történetét.

Döbrököz első templomáról csak a 18. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a mait építeni kezdték, 1900-ban úgy bontották el, hogy nem maradt róla se egy rajz, se egy fénykép az utókorra. Az új templomra is úgy lett pénz, hogy a község korábbi plébánosa, Páhy István, 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt.

A falu utcáit elhagyva, keskeny horhón kanyarogva vezet az út Hetesi Zsolt és családja földterületéhez. Az ELTE óraadó tanáraként dolgozó fizikus azt mondja, van, akinek a vérében van a gazdálkodás szeretete, másból viszont ez hiányzik, ő azonban felmenőitől hozta a föld iránti kötődést. 2005 óta végez környezeti-energetikai, valamint fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokat, és ezek a szempontok jelennek meg esetében a mezőgazdaságban is. Ám nincs ezzel egyedül. Tavaly jegyezték be hivatalosan a Döbröközi Aranykalász Szövetkezetet, amelynek Hetesi Zsolt az egyik alapítója, és kilenc tagja között hét gazda van.

Ahol volt egy kis ház, szőlős, hatalmas telek, borospince, mindenféle földműveléses terület na meg 2 játékos kutyus aki jól összeugráltak 😊.

A vendégfogattatást az időjárás sem tudta felülírni, Zsolt gyorsan megterített- házi kovászos kenyér, saját készítésű sajátok, kolbászok várták, hogy elfogyasztásra kerüljenek. Meg persze egy birtokon előkerült azért a fehérbor is illetve a kert adta termések.

Zsolt munkájának fő célja a környezetet kevésbé terhelő módszerekkel igyekeznek minél jobb termést elérni.

Az egyik ilyen az erdősávok és a mezőgazdasági területek váltakozása.

Ezután átadta a szót a kollégájának Jani (ha jól emlékszem) ő felelt az állatokért- pontosabban a kecskékért. Az egész telepen végigvezetett minket- elmagyarázta a talajváltó gazdálkodás lényegét, megnézhettük az életre törő kerti palántákat.

Sétánk végén eljutottunk Jani kedvenc helyére a kecskékhez, ahol bepillantást nyerhettünk a kecskék mindennapjaiba.

A séta végére már nagyon hideg volt, az idő továbbra sem nekünk akart kedvezni- így a végén már nagyon örültem a meleg autónak.

Zsolt szakmai munkája nagyon színvonalas, örülök, hogy bepillantást engedett nyerni egy olyan gazdaságba amit még nem láthattam – és vélem, hogy Zsolt útja lesz a jövő számára a lehetőség.