Mikor Beregszászra utaztunk, s két srác csatlakozott hozzánk, nem gondoltam, hogy ebből egy új kurzusra fogunk kilyukadni, s at előadó szállt be.

A Szentágothai legújabb kurzusa a “Kultúraközi kapcsolatok a Kárpát-medencében” címet kapja, tömbösítetten adja elő a szombathelyi KOVÁCS Adrián.

Campus-kreidtes (szabadon választható) tantárgy lesz PTE hallgatók számára.

 

Alapvetések

Magyarországnak 7 szomszédja van, Trianon következményeként mindegyikben élnek magyarok, tehát a magyarság 8 jelenlegi országban államalkotó tényező. Ebből adódóan a magyarok:

  • három országban szinte folyamatosan kormányon vannak (Magyarországon kívül Romániában és Szlovákiában)
  • 6 pénznemet használnak (forint, euró, hrivnya, lej, dinár, kuna)
  • használják a latin és a cirill betűs írásmódot is
  • két időzónában élnek
  • gyakori, hogy a magyar mellett anyanyelvi szinten beszélnek egy másik nyelvet is

A Kárpát-medencét bejárni nagyobb kulturális élmény, mint egy világkörüli út. Ha elmegyünk ötezer km-re, akkor természetesnek érezzük a különbségeket, a Kárpát-medencében azonban kis területen szembesülhetünk azzal, hogy hányféle nyelv, írásmód, vallás, pénznem, időzóna, jogrendszer él egymás mellett.

A Kárpárt-medence bizonyos szempontból máig is egységes egész, ugyanakkor számos belső határ tagolja. Nemcsak államhatárok, hanem nagyon erős kulturális határvonalak is. Ráadásul az EU határa, a schengeni zóna határa, az euróövezet határa, az időzóna határa, a vallási és nemzetiségi határok nem esnek egybe, ezek szinte mind máshol vannak.

Célkitűzések

Olyan kulturális különbségek felismerésére és tudatosítására törekszünk, amelyek a mindennapi életet jelentősen meghatározzák, holott nem következnek a természetföldrajzi adottságokból vagy ezeréves tradíciókból.

A szocializáció eredményeként gyakran úgy érezhetjük, lényegi kérdésekben talán nem is lehet máshogy élni, mint ahogy mi tesszük – holott valójában már a szomszéd országokban is jelentős éltéréseket tapasztalhatunk. A kurzus során megtanuljuk, hogy az általunk ismert kulturális szabályrendszer nem egyetemleges, hanem nagyon is lokális.

A kurzust elvégző hallgatók:

  • átfogó képet kapnak a szomszéd országokban élő magyar kisebbség életkörülményeiről
  • képesek jellemezni, hogy az egyes magyarlakta területeken milyen kulturális jelenségeket eredményez az eltérő gazdasági környezet és jogrend
  • képesek felismerni és tiszteletben tartani a szomszéd népek értékeit és érdekeit
  • olyan képességekre és háttértudásra tesznek szert, amely alkalmassá teszik őket a szomszéd országok gazdasági híreinek értékelésére, elemzésére
  • komfortosan érzik magukat a Kárpát-medencében járva, tudják, mire érdemes figyelni, hogyan lehet áthidalni a felmerülő nehézségeket
  • képesek jó benyomást kelteni a határon túli magyarokkal, illetve a szomszéd népekkel való személyes vagy üzleti kommunikáció során

Módszerek

A csoport összeállításánál arra törekszünk, hogy minél több magyarlakta vidékről legyenek hallgatóink. A kurzus fontos része, hogy a hallgatók közös blogot vezetnek, megosztják és megvitatják a szomszéd országokban szerzett élményeiket. A kurzus ideje alatt online követik a határon túli magyar sajtót, közösen értelmezik az általuk kiválasztott híreket.

Tömbösített szemináriumokra október és december első felében kerül sor, a köztes időben a munka online folyik.

 

Témakörök

(A témakörök alatti szövegek olyan érdekességeket tartalmaznak, amelyekre a téma tárgyalása során érdemes kitérni. Ez csak a figyelemfelkeltést szolgálja, a megjegyzések nem fedik le a témakör anyagát.)

I.

Geopolitikai helyzetértékelés

Magyarország szomszédai 1989-ben: Ausztria, Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia. Az öt szomszédunk közül csak 2 maradt változatlan (Ausztria és Románia), három államalakulat megszűnt, átalakult, ennek nyomán 5 új szomszédunk lett.

A magyar kisebbség népességszáma és politikai súlya

Romániában szinte folyamatosan kormányon van az RMDSZ. A magyar érdekképviselet jelentős sikereket ért el a területfejlesztés terén, de máig megoldatlan például a kétnyelvű utcanévtáblák és magyar zászló használata.

Szerbiában, Ukrajnában az ország népességéhez viszonyítva elenyésző a magyarok száma, éppen ezért a hatóságok sokkal kevésbé tartanak a magyarok önállósodási törekvéseitől. A magyar települések tele vannak magyar zászlóval és magyar feliratokkal. Beregszászon még a Biztonsági Szolgálat székházán is van magyar felirat, pedig annak pont az a dolga, hogy az ország területi integritását védje.

Szerbiában általában csak néhány magyar jut be a parlamentbe, mégis volt rá példa, hogy az országnak magyar miniszterelnök-helyettese volt. A magyar kisebbség politikai súlya tehát nem mindig a lakosság arányától függ, ennél jóval összetettebb kérdés.

Politikai intézményrendszer és politikai kultúra

II.

A magyar nemzeti jelképek használata

A székely zászló kérdésköre

A magyar nyelvű oktatás helyzete

Feladat: soroljuk fel a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményeket! Csoportosítsuk őket fenntartó szerint (magyar állami intézmény kihelyezett tagozata, más állam által fenntartott intézmény, alapítványi vagy egyházi intézmény). Készítsünk statisztikát az egyes magyarlakta területeken elérhető magyar nyelvű alap- és mesterképzésekről, valamint adjunk becslést arra, hogy az adott területen érettségiző magyar diákok közül hányan választják a helyi magyar nyelvű felsőoktatást, hányan tanulnak tovább az államnyelven, illetve hányan tanulnak tovább Magyarországon?

A vallás szerepe a nemzeti identitás megőrzésében

Erdély, Kárpátalja: „Nem minden magyar református, de minden református magyar”

Épített környezet és műemlékvédelem

A magyarországi támogatások szerepe

III.

Nyelvhasználat

Székely-magyar szótár

Kétnyelvűség: Szerbiában a magyar egyetemisták által szervezett nemzetpolitikai táborban a karaokén fele dal szerb volt (egyszerűen azért, mert a magyarok is szeretik ezeket a dalokat)

„Fegyverrel belépni tilos” – magyar nyelvű felirat a magyarkanizsai strandon (Szegedtől alig 40 km-re). Ez a felirat Magyarországon elképzelhetetlen lenne, de ott van létjogosultsága, hiszen a délszláv háború idején a lakosság nagy része fegyvert szerzett és alkalmanként bulizás közben a levegőbe lőnek (ahogy más tájakon földhöz vágják a poharat).

Feladat: fotóalbum létrehozása különös magyar feliratokról

Pénzhasználat

Papírpénz/érme/bankkártya használata

A forint a legrégebbi pénznem a térségben (denominalizáció nélkül)

Kis értékű bankjegyek: 1 hrivnya=10 Ft, 10 dinár=30 Ft, 1 lej=70 Ft

Szabadkai parkolóóra: a parkolás díja nem kerek szám, a dinár századrészét is használják, holott nincs értéke

Romániában nemcsak az ingatlanok, de még a mobiltelefonos feltöltőkártyák ára is euróban van megadva (holott már jó ideje elég stabil a lej árfolyama)

Az OTP szolgáltatásai több országban elérhetőek magyar nyelven, érdekesek a plakátjai, hirdetései különböző pénznemekben

Időhasználat

Kárpátalja: helyi idő (a hivatalos kijevi idő helyett a budapestit használják pl. az üzletek nyitvatartási idejének kiírásakor, de a vonat persze kijevi idő szerint jár)

Pontosság/pontatlanság

Várakozási idők, ebédszünetek hossza

Éjjel-nappali szolgáltatások (az erdélyi nagyvárosokban nagyon sok üzlet, pénzváltó nyitva van éjjel-nappal még a külvárosokban is – ez a rendszerváltás utáni „garázsboltok” öröksége)

Alkuk és megállapodások

Nagy különbségek vannak a szóbeli alkuk betartásával kapcsolatban. Van, ahol az első rábólintás végleges megállapodásnak számít, máshol csak előzetes puhatolózásnak. Csalódásokat, fájó vitákat eredményezhet, ha az egyik fél megállapodásnak tekinti, ami szóba került, a másik fél meg csak a későbbi megbeszélés kiindulópontjának.

Munkavállalás, vállalkozásépítés

Ahol kevésbé megbízható az állam, ott sokkal nagyobb a vállalkozókedv (az emberek megtanulták, hogy csak magukra számíthatnak).

Mit jelent szegénynek/gazdagnak lenni, milyen erőfeszítéseket teszünk az anyagi bőség érdekében?

Ételek és italok

Erdélyben az utóbbi időben egyre gyakoribbak a kétnyelvű étlapok. Szerbia magyarlakta vidékén ez még akkor is gyakori, ha az étterem személyzetéből senki nem beszél magyarul.

Kárpátalján nemcsak az étlapok többnyelvűek, de maguk az ételek is számos kultúrából származnak (ukrán, magyar, szlovák, román, sőt a Szovjetunió örökségeként grúz ételek is előfordulnak).

Feladat: soroljunk fel olyan ételeket, amelyeket egy adott területen a többségi nemzet, illetve a kisebbség átvett egymástól! Pl. Erdélyben a kürtöskalács a románok körében is népszerű (kurtos néven), a magyarok pedig a padlizsánkrémet vették át és a román nevét használják (vineta).

Közlekedési szokások

Egyes térségekben a tömegközlekedés hiányosságai miatt az emberek telekocsival utaznak, a fuvarok gyakran a facebookon vagy ismerősök megkérdezésével szerveződnek. Az utazók alkalmazkodnak az autós indulásához, sőt akár a célpontjához is (másik városban intézik el a dolgaikat, mint ahol tervezték, ha oda van fuvar).

A fejletlenebb vidékek kistelepülésein a pontos buszmenetrendet még a helyiek sem ismerik, mert a távolsági buszok a forgalmi viszonyoktól függően mindennap különböző időpontban érnek oda („fél 11 körül szokott jönni, de 10-kor már álljon ki az útra” – tanácsolják).

Erdélyben könnyű stoppolni, sokan megállnak. A sofőrnek illik odaadni a buszjegy árát.

Kárpátalja gyenge látogatottságához az is hozzájárul, hogy a magyarországi egyéni turisták azt se tudják, hogyan lehet tömegközlekedés híján átlépni a határt (pedig nagyon egyszerű, Nyíregyháza vasútállomásról fejenként 2 ezer Ft-ért elvisz Beregszászra a nem hivatalos taxi).

Szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos szokások (pl. bulizás, strandolás)

A dohányzás Magyarországon és Erdélyben egyértelműen visszaszorult, a Délvidéken és Kárpátalján teljesen általános a fiatalok körében is.

IV.

Kulturális változások

Mennyi idő alatt lehet leszokni a köpködésről, tolakodásról, szemetelésről? És mi a helyzet a korrupcióval?

Romániában látszanak az erőfeszítések, meglepően gyorsan nagy előrelépés történt. Törvény írja elő például, hogy az étlapok utolsó oldalán fel kell tüntetni a számlaadás elmulasztása esetén hívandó rendőrségi telefonszámot. Hasonlóképpen, a vasútállomásokon és a vonatjegyek hátoldalán is arra kérik az utasokat, hogy azonnal jelentsék be, ha zsebre dolgozó kalauzt látnak.

Szólaljunk meg a környező országok nyelvén

Erdélyben a vegyesen lakott területeken szokás volt, hogy az eltérő anyanyelvű ismerősök az ismerős nyelvén köszönnek egymásnak.

A piaci árusok természetesen máig is minden nyelven tudnak, amilyen nyelven a portékájukat kínálni érdemes. Zárkózzunk fel a piaci kofákhoz, törekedjünk rá, hogy egy kedves gesztussal megalapozzuk a személyes hangvételű társalgást üzleti partnereinkkel!

 

 

 

Feladat: a táblázatot a hallgatók közösen töltik ki és egymást tanítják meg a helyes kiejtésre

Megjegyzés: Ukrajna a Szovjetunió része volt 1991-ig, ennek megfelelően az ukrán nyelvet alig használták évtizedeken keresztül. Az utóbbi években az oroszokkal való összetűzés miatt nagymértékű ukránosítás zajlik (pl. a magyarlakta települések hivatalos nevét is átírták oroszról ukránra), de az üzleti életben továbbra is egyeduralkodó az orosz nyelv, ezért az is szerepel a táblázatban.