A hazai  felsőoktatásban úgy másfélszáz, erősen különböző szerveződésű és szervezetű szakkollégium működik. Ezek nagy többségét az Oktatási Hivatal nyilvántartja. (Kiválósági kormányrendelet 23. § (1) A szakkollégiumokról az Oktatási Hivatal külön nyilvántartást vezet.)

E szerveződések, mint arra utaltunk, működésük formájára és intenzitására nézve is különböznek. Éppen ilyen okok miatt pontos aktuális számuk sem határozható meg. Magának a szakkollégiumiságnak a kritériumai sem egzaktak. Más-mást jelent a szakkollégium a saját tagsága, fenntartója/támogatói, a szakkollégiumi mozgalom szempontjából, s megint mást a hatályos jogrendben vagy… a gyakorlatban:-).

A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 1.§
(2) bekezdése szerint „A Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait.”

Néhány szakkollégium részt vesz a Nemzeti Tehetségpontok hálózatában, ahol lehetőségük van egyfajta külső szervezet által nyújtott, helyszíni eljáráson (nem önbevalláson) alapuló akkreditáció megszerzésére. Elenyésző kisebbségük megjelenik, mint Európai Tehetségpont is, itt is kezdeményezhető akkreditáció.

A Pécsi Tudományegyetemen 15-17 (lásd fenti problémák) szakkollégium működik. Az Egyetem nem vizsgálja szakmai-számszaki stb. működésüket, és nyilván sem tartja azokat. A szakkollégiumok a kiválósági kormányrendelet megközelítésében a felsőoktatási intézmények autonóm, önkormányzati elven szerveződő és működő tudományos műhelyei, melyeknek tagja lehet (bármely egyetemről) bármely egyetemi polgár. E megfogalmazás szerint a PTE-s szakkollégiumok vehetnek fel nem-PTE-s tagot is: e lehetőséggel élt Szakkollégiumunk pl Névadójának leszármazottjai beléptetésével.

A már idézett Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése szerint „A szakkollégiumok működésének és szakmai tevékenységének támogatására a miniszter éves pályázati rendszert működtet.”

Ugyancsak a Kormányrendeletből: „22. § A szakkollégiumok érdekegyeztető és érdekképviseleti szakmai testülete a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma. A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának működését a tagok által elfogadott ügyrend határozza meg.”

A saját Minősítési Eljárásrendje értelmében az Interkoll minden évben pályázatot ír ki Minősített Szakkollégium cím egy-három évre elnyerésére.

A minősítésről, minősítési kategóriákról, az eljárás rendjéről és a minősítés feltételeiről bővebben az Interkoll Működési Rendjében. Továbbá ajánljuk mindenki figyelmébe a szintén aktualizált Eljárásrendet, melyben – többek között – a Minősítést Segítő Bizottság jogköre is definiálásra került.

5. Szakkollégiumi tehetséggondozás

19. § (1) Az állam támogatja a jelen rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában.

(2) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet.

(3) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

(4) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

(5) A szakkollégiumnak a (2)-(4) bekezdésben rögzített célok és alapelvek érdekében az alábbi szervezeti feltételeknek kell megfelelnie:

a)10 rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, valamint a szakkollégium vagy annak jogelődje létrehozásáról szóló intézkedést tartalmazó – tartalmát tekintve a szakkollégium működésére nézve kötelező – dokumentummal (a továbbiakban: létesítő okirat), amelyek együttesen rögzítik a szakkollégium céljait, működési elveit, a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését, a tagsági formákat, továbbá a vezetőség választásának eljárását;

b) a szakkollégium létesítő okiratában, szervezeti és működési szabályzatban rögzített céljai között szerepel a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése valamint az autonómia biztosítása;

c) rendelkezik képzési programmal, amely rögzíti különösen a tagság szakmai feltételeit, a képzési vállalásokat, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségét.

20. § (1) A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.

(2) A szakkollégium nyitott, tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója.

(3) Amennyiben a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el.

(4)11 Ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik, működésének alapfeltétele a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.

(5) Felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeit. E feltétel alól kivétel a felsőoktatási intézmény szervezeti keretei között létesített, induló szakkollégium, amelynek esetében a tagok részére az együttlakás feltételeit és a kollégiumi elhelyezést a létesítést követő, egy teljes tanévet magában foglaló időszak elteltével kell biztosítani.

21. § A szakkollégiumi rendszeren belül kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatását szolgálja a roma szakkollégium. Roma szakkollégium minden olyan szakkollégium, amelynek létesítő okirata ezt kimondja, valamint céljai között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, és tevékenységében törekszik a roma identitású hallgatók tehetséggondozására.

(3)14 Az Oktatási Hivatal a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakkollégiumokat a tevékenység minőségének biztosítása érdekében az Nftv. 67. § (3) bekezdés h) pontja szerint tartja nyilván és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálata keretében ellenőrzi tevékenységüket.