Professzor, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Műszaki és Humántudományok Kar, Kertészmérnöki Tanszék. Ph.D Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (jelenleg Szent István Egyetem) Rovartani Tanszék. M.Sc kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem ökológia. B.Sc kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem biológus.
Kutatási területek: Gyors evolúció levéltetveknél, látszólagos kompetició, predáció hatása a szárnyképződésre és stressz ferromon termelődésre levéltetveknél. Predátorok által kiváltott gyors tápnövény váltás és adaptáció levéltetveknél. Szimbionta baktériumok hatása a levéltetvek gyors tápnövény adaptációjára.
Tudománymetriai adatok: Közlemények száma 116, ebből ISI Közlemények száma: 47. A megjelent ISI közlemények összesített impakt faktora: 101,178. H index 14, idézések 568.
Az előadásom rövid összefoglalója
Az előadásban olyan esettanulmányokat mutatok be, amelyeket eddigi kutatásaink során, levéltetveken végeztünk, és arra kerestük a választ, hogy lehet-e szerepe különböző termesztett (lucerna, lóheres, lóbab) és vadon élő (gilisztaűző varádics), tápnövényeknek azok kémiai összetételének a levéltetvek gyors evolúciójára? Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy képes-e egy zsákmányállat (jelen esetben borsó levéltetű és varádics levéltetű) olyan evolúciós stratégiákat fejleszteni, amelyekkel saját ragadozóik ellen védekezhetnek.
Összességében arra keressük a választ, hogy egy szűznemzéssel gyorsan szaporodó, komoly kártevőként is nyilvántartott rovarcsoport hogyan képes gyors (akár két nemzedéken után genetikailag is kimutatható) válaszokat adni tápnövényeik kémiai összetételére és ragadozóik eltérő, egyben nagyon változatos viselkedéseire. Feltesszük a kérdést, hogy lehet-e mindezt gyors evolúciós válasznak tekinteni, és ha igen akkor mi ennek a gyakorlatban (mezőgazdasági területeken a levéltetvek elleni védekezésben) alkalmazható vetülete.
A programelem az NTP-SZKOLL-19 támogatásával valósult meg