A Pécsi Tudományegyetem TTK Szentágothai János Szakkollégium szervezésében és a Szentágothai Szakkollégium Egyesület támogatásával 2018. augusztus 2-ától 6-áig került megrendezésre egy szakkollégiumi tábor a kárpátaljai Beregszászon a mai Ukrajnában. Az öt nap folyamán városnézésre, a munkácsi vár meglátogatásra valamint két napon különböző előadások meghallgatására nyílt lehetőségünk. Az alábbi beszámolóban az öt nap eseményeit, élményeit szeretném összefoglalni.

2018. augusztus 2. csütörtök

Ezen a napon utaztunk Pécsről Beregszászra a szakkollégium bérelt mikrobuszával, mintegy 10 órás utazást követően érkeztünk meg Beregszászra. Itt a Verke patak melletti Arany Páva vendéglőben került sor a vacsorára, ide még többször visszatértünk. Ezután Dr. Berghauer Sándor vezetésével egy rövid városnéző sétát tettünk Beregszászon. Megnéztük a római katolikus templomot itt hallhattunk egy rövid összefoglalót a város történelméről, ezután a város nevezetesebb utcáit, tereit és épületeit néztük meg, szó esett még bizonyos „szerelem kőről” is.

Ezután elfoglaltuk a szálásunkat a II. Rákóczi Ferenc Főiskola kollégiumában. A szállás színvonala messze felülmúlta várakozásaimat, kellemes volt ide visszatérni a kimerítő napi programok után.

A szállás elfoglalása után visszatértünk az Arany Páva éttermébe, ahol borozgatás közben Dr. Hatvani Zsolt vezette be a társaságot a tarokk rejtelmeibe, pontosabban inkább alapjaiba. Nem volt könnyű dolga mert a kimerítő utazás után a társaság (magamat is ideértve) szellemileg nem igazán volt friss. Jólesett egy kis alvás a kollégiumban.

2018. augusztus 3. péntek

Ez volt az első teljes napunk a táborban. Reggeli után melyet csoporttársnőink Graffits Eszter és Csáfordi Valentina készítettek. Ezt követően két előadást hallgattunk meg.

Az első előadásban Kárpátalja 1944 és 1964 közötti történetét mutatta be Dr. Váradi Natália történész. Ez az előadás Kárpatalja történelmének talán legviszontagságosabb időszakát mutatta be. Az említett időszakot megelőzően 1939-44 között Magyarország szerves része volt a terület. 1944 októberében érte el a Vörös Hadsereg a terültetet majd 1945-ben került Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz egy szerződés értelmében. Az előadásból megtudtuk, hogy a szovjetek hamis ígéretekkel és zsrolással vették rá a helyi vezetőket, hogy fejezéék ki a Szovjetunihoz való csatlakozási szándékukat. Így színleg Kárpátalja önként sőt örömmel csatlakozott a Szovjetunióhoz. Tekintettel arra, hogy a mgyarok a németek oldalán álltak a háborúban mi számítottunk a második legnagyobb ellenségnek a németek után. Sok honfitársunkat hurcoltak el munkatáborokba nagyon sokan közülük soha nem tértek haza. A későbbiekben sem tarozott Kárpátontúli Ukrajna -ahogy a szovjetek nevezték- a Szovjetunió legfejlettebb részei közé de azért kapott gazdasági fejlesztéseket és az erős szovjet uniformizálási törekvések ellenére is működött néhány magyar nyelvű iskola.

A második előadásban Dr. Csatáry Györgytől hallhattunk Beregszász történelméről egy igen részletes előadást. A néphagyomány szerint, mint ahogy az előző napi városnéző sétán megtudtuk, a várost I. Béla fia Lampert herceg alapította. Ebből az előadásból kiderült például, hogy ez a terület már a kőkorban is lakott volt és sok nép megfordult itt már a magyarok bejövetele előtt is. A város első írásos említése a 10. század első felében történt. A továbbiakban a tanár úr végigvezetett minket a város történetén melyet ebben a beszámolóban terjedelmi okok miatt nem tudok részletesen bemutatni.

Ezután ismét dr. Váradi Natália következett, aki bemutatta a II. Rákóczi Ferenc Főiskola tehetséggondozó programját, szakkollégiumát valamint felnőttképzési portfólióját. Az előadásból egy nagyon sikeres és előremutató programok képe bontakozott ki. Olyan jelentős mennyiségű pályázati forrást nyertek el ezekre a programokra, amely egy magyarországi vagy akár egy nyugati intézménynek is becsültére válna.

Ebéd után egy élménypedagógiai előadáson vettünk részt, amit Gogola István tartott. Ez tulajdonképpen nem is egy előadás volt, hanem inkább egy csapatépítő tréning, ahol kicsit jobban megismertük egymást. Az első részben játékos feladatok voltak, a másodikban pedig logikai feladatokat kellett megoldani háromfős csoportokban. Az utolsó feladatban egy titkosírást kellett megfejteni. Ezután körbeülve megbeszéltük élményinket, tapasztalatainkat. Érdekes volt látni, hallani, hogy ki-ki hogy élte meg a feladatokat, milyen pozitív és negatív élményekkel gazdagodott. Ezután vacsorával egybekötött esti program következett.

2018 augusztus 4. szombat

Ezen a napon Munkácsra utaztunk, ahol korábbi idegenvezetőnk bemutatta nekünk a munkácsi várat. A séta során megismertük a vár és a korábban benne lakók történetét, meglátogattuk a nevezetesebb pontjait és gyönyörködtünk az elénk táruló panorámában. A legtöbb „megállónál” Pirigyi Gergely tárogató játékát hallgathattuk. A várlátogatás után városnézés következett Munkácson. Megnéztük a belvárost épületei számomra a „boldog békeidők” hangulatát árasztották. Itt is kaptunk idegenvezetés valamint a tárogatójátékot is élvezhettük. Beregszászra visszatérve vacsorával zártuk le az eseménydús napot.

2018 augusztus 5. vasárnap

A reggelit követően ismét előadásokat hallgathattunk. Az első előadásban Dr. Darcsi Karolina mutatta be az ukrán-orosz viszonyt. Ebből az előadásból leszűrhettük, hogy a jelenlegi igen erős szembenállás ellenére az ukránokat és az oroszokat számos nyelvi és kulturális szál köti össze. A jelenlegi ambivalens viszony elsődleges oka a Krím orosz annexiója, valamint a vitatott területeken a szakadárok orosz támogatása. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a Krímet Hruscsov idején Ukrajna mintegy ajándékba kapta, illetve, hogy a szakadárok által ellenőrzött területek lakossága is inkább az oroszokhoz akar tartoni, mint Ukrajnához. Az előadó tett említést az ukrán magyar viszonyról is. A sajnálatos magyarellenes támadásokról a közelmúltban. Arról is beszélt, hogy őt személy szerint is érték atrocitások az ukrán hatóságok részéről kettős állampolgársága miatt.

A következő eladásban Dr. Csernicskó Istvántól a megromlott ukrán-magyar diplomáciai viszonyról hallgathattunk meg egy előadást. A konfliktus fő oka a 2017-es ukrán oktatási törvény. Ennek lényege, hogy szinte mindent minden iskolatípusban és fokozatban ukránul kell tanítani. Ehhez azonban még a tárgyi feltételek sem igazán adottak a személyiekről nem is beszélve. Szó esett az előadásban a kissebségek nyelvhasználatának korábbi és mostani szabályozásáról. Arról, hogy a törvények szövege soha sem elég egyértelmű a fogalmak értelmezhetősége viszonylagos. Hallottunk még az orosz nyelv túlsúlyáról az ukrán politikusok körében: akik az ukrán nyelvhasználat fontosságáról beszélnek azok is oroszul teszik. Az ukránok a magyar és más nemzetközi nyomás ellenére azért tartanak ki ennyire emellett a törvény mellett, mert az ukrán nyelv kizárólagossá tételével szeretnének Ukrajnának nemzeti identitást adni. Kiderült az is, hogy az Európai Unió a gazdasági érdekeit fontosabbnak tarja, mint az „európai értékeket”.

Ebéd után ismét élménypedagógia következett. Ez alkalommal több mozgást igénylő feladatok voltak, de azért az eszünket is használnunk kellett. Az utolsó feladatban egy „ülésrendet” kellett összeállítanunk francia kártyákból, minél rövidebb idő alatt. Ez a feladat bizonyította, hogy sokkal többre vagyunk képesek, mint elsőre gondolnánk. A körbeülős megbeszélést követően egy érdekes tánccal zártuk a programot.

Az este zenével és tánccal folytatódott. A Kokas Banda előadsában halhattunk és láthattunk kárpátaljai és felvidéki népzenét és néptáncot. A műsor után tácház következett itt mindenki kipróbálhatott néhányat a lépések közül. Először közösen majd párban tancoltunk egy jót ki-ki tehetsége szerint.

A jóleső fáradtság után jólesett a vacsora.

2018. augusztus 6. hétfő

A reggelit követően indultunk el vissza Pécsre. Kimerítő utazással és kb. 3 óra várakozással a határon végül este nyolc óra körül érkeztünk haza.

DEBERTIN Gábor

Pécs, 2018. augusztus 10.