Nyári Szakkollégiumi Találkozó, 2015. aug. 4-9., Kolozsvár

Beszámoló

 

Kedves Olvasó! Az alábbi cikk kizárólag az én személyes véleményem, mely a tábor teljes időtartama alatt tapasztaltakon és átélteken alapszik. A NYATÁ-ról való összetettebb kép alkotásához ajánlom Szakkollégista társaim beszámolóit is. J

„Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál” – a sokat idézett operett szövege méltán igazolta magát, Napoca-Cluj festői környezetben helyezkedik el az Erdélyi-középhegység és Erdélyi-medence találkozásánál, a Kis-Szamos partján. Köszönhetően a tábor fakultatív programjának, nem csak a szakmai rendezvényeken vehettünk részt, hanem megcsodálhattuk a történelmi belváros kulturális emlékeit is. Első utunk az európai hírű főtérre vezetett, ahol megtekintettük a Szent Mihály Templomot a Mátyás szoborral és a templom falába ékelődött ágyúgolyókkal. Szerencsénkre délután a gótikus templom tartogatott meglepetést számunkra, egy ingyenes orgonakoncertre is betérhettünk, ahol Bach fúgái nyújtottak emlékezetes élményt a kíváncsi látogató számára. Ezt követően megtekintettük Erdély legelső barokk templomát, az egykor jezsuiták által emelt, ma Piarista templomot. Túránk során kitértünk a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületére, a Kolozsvári Református Kollégium tömbjére és a Farkas utcai református templomra, s a Szabók bástyájára. Ezt követően meglátogattuk a Házsongárdi temetőt. A közel 4 órás kegyhelyi séta után ellátogattunk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új tömbjéhez. Hazafelé menet megcsodáltuk a Kolozsvári Operaház épületét, és a vele szembe található Avram Iancu román nemzeti hős szobrát is, a mögötte található Ortodox katedrálissal együtt. Nem szabad megfeledkeznem a Minorita Templomról és Mátyás szülőházának megemlítéséről sem. Kolozsvári táborunk zárónapján ellátogattunk a város fölé tornyosuló Fellegvárba is, ahonnan lehengerlő éjszakai látvány tárult elénk a Kis-Szamos és gyönyörűen kivilágított belváros képében. Kimerítő túráink után esténként betértünk a Bulgakov kávéházba, ahol a Szakkollégium meghívására megízlelhettük az Ursus Sörgyár remekre szabott söreit, és betekinthettünk a kolozsvári magyarság egyik szellemi központjába.

A saját magunk által szervezett kulturális programok mellett részt vettünk a Tábor törzsprogramjában is, ahol értek kellemetlen meglepetések. A többnapos előadássorozat mellett részt vehettünk vitafórumokon és workshopokon is. Első előadóként kezdhettem meg az idei NYATA előadássorozatát. Sajnálatosan a helyszínen derült ki, hogy a 10 perces időkeretedből nem lehet kicsúszni, továbbá a közönség nem intézhet kérdéseket az előadókhoz. Úgy éreztem a reflexió hiányában maguk az előadások ilyen formában nem érik el céljukat. Meg kell jegyeznem, hogy a többi tematikus nap programjában biztosítottak több időt az előadóknak, továbbá kérdéseket is intézhettek a hallgatók. Az első nap programja azt sugallta számomra, hogy a Szervezők számára az oktatás ügye közel sem olyan fontosságú témakör, mint a geopolitikai helyzet vagy a nemzetgazdaság. Az első nap negatív tapasztalatai ellenére érdekes és tartalmas előadásokon vehettem részt, kiváltképpen tetszett szakkollégista társam, Kárász Krisztián prezentációja. Az elkövetkező napok előadásai és témakörei ugyanúgy sok érdekességet és újdonságot tartogattam számomra. Többször is előfordult, hogy párhuzamosan folytak olyan workshopok, melyek mindegyikén megjelentem volna.

A NYATA teljes ideje alatt több szervezési problémával is találkozhattunk. A Budapestről induló közös Kolozsvár járatok késve indultak, és sajnálatosan a tábor zárultával a hazafelé tartó járatok még többet késtek. Ez számunkra, vidéki egyetemistáknak komoly problémát jelentett az esti hazajutásaink miatt. Az utolsó busznak sikerült pont úgy időzítenie, hogy a vidéki utolsó csatlakozásunk elérjük egyetlen perccel a vonat indulása előtt. Továbbá sem a szállásunkon, sem az egyetemi campuson nem tudtunk csatlakozni a világhálóra, ami leendő előadókként kellemetlenül érintett mindannyiunkat az előadásaink utólagos módosításai miatt. Utolsó gondolatomként meg kell jegyeznem, hogy általános elégedetlenséget keltett a szervezők által biztosított étel. Mind minőségben, mennyiségben és felszolgálásban úgy éreztük, nem egy egyetemi rendezvény színvonalán részesültünk étkezés tekintetében. Ezen tapasztalatokat ellensúlyozta, hogy a Szakkollégiumnak köszönhetően kilenc hallgató vehetett részt térítésmentesen a táboron, így összeszokott csapatként könnyedén vehettük az elénk gördülő akadályokat.

Kolozsvár, mint a tábor történelmi helyszíne és a szervezésben megmutatkozó hibák arra sarkallnak, hogy következő tagsági gyűlésünkön feltegyem a kérdést, 2016 vagy 2017 nyarán megszervezzük-e mi ismét Pécsett a vándortábor? Úgy érzem, sok új tapasztalatot szereztünk Kolozsvárott, ami csak emelné a fényét egy jövőbeni Szentágothais szervezésű Nyári Szakkollégiumi Találkozónak.

Ezúton is gratulálok szakkollégista társaimnak előadásaikért, és szeretném köszönömömet kifejezni az Egyesületnek és a Szakkollégiumnak, hogy részt vehettünk az idei NYATÁn!

Kakas István

(BALOGH Brigi elsőbálos NYATÁ-s beszámolója)

Idén a Mikó és a Rajk Szakkolik Kolozsvárott rendezték meg a szakkollégiumok nyári találkozóját. A rendezvény tematikus napokra osztották, melyeken szó volt a (felső-) oktatásról, a nemzetgazdaságról, geopolitikáról és a társadalmi mobilitásról.
Mindegyik téma feszegetését aktuálisnak találom. Első körben előadás jelentkezésnél a nemzetgazdaság témakört jelöltem be, majd egy szervezői SOS e-mail hatására a geopolitikai napra váltottam.
Nehéz dolgom volt, első előadás, utolsó pillanatban szóltak, hogy változtassak, de úgy érzem, hogy a folyamat megszakítását követő bizonytalanságot legyőzve nem sikerült rosszul, hisz a leginterakívabbra sikerült aznap és külön felkérést kaptam, hogy a napi nagy vitát, mely másfél – két órás lehetett volna, tartsam meg, de úgy gondoltam akkor, hogy ehhez a feladathoz még nem nőttem fel, így megígértem, hogy jövőre mindenképp megtartom.
További három szakkollégista társam is tartott előadást, melyek elég jól sikerültek és úgy gondolom tőlük is tanulhattam, ezúton is gratulálnék nekik.
Beszámolómban egy negatívum mellett nem tudok elmenni és ez az ételek minősége volt.
Minden este kikapcsolódhattunk (buli). A vendéglátóink gondoskodtak az esték jó hangulatáról, de ezt megelőzték a már rituálénak számító Bulgakov-os esti sörözések. Próbáltam minél több közös programon részt venni és nagyon örülök, hogy nem pihentem túl sokat ezen a héten, mert így sikerült olyan kapcsolatokat szereznem, akikkel hiszem, hogy hosszútávon is jó viszonyt fogok ápolni, talán még jó és tartós barátságok is kialakulhatnak ebből.
Nagyon hálás vagyok a Szentágothai Szakkollégiumnak, hogy egy ilyen élmény részese lehettem és hozzátett szellemi fejlődésem útjához. Ugyanis a Szakkollégium finanszírozta kilenc társamnak és nekem a Bulgakovos esti Ursus-t, az utazást, szállást, napi háromszori étkezést, a NYATÁ-s polókat és a részvételt.
Remélem ezentúl az összes hasonló jellegű rendezvény látogatója és előadója lehetek.

Kolozsvári beszámoló

Június elején Kakas István szólt nekem, hogy nincs-e kedvem velük tartani egy Szakkollégiumi találkozóra, amit Kolozsváron rendeznek. Természetesen beleegyeztem.

Ami igazán dicséretre méltó, már indulás előtt, hogy a szakkollégium fizette az útiköltséget, pólót és még az étkeztetésünket is. Nem mellékesen meg kell említeni, hogy talán mi voltunk az egyetlen szakkollégium, akiknek fizették a találkozót.

A találkozó nem volt zökkenőmentes. A szervezők nem igazán tudták az érkezést úgy megszervezni, hogy a vidékiek el tudják érni a hazafelé induló buszt, vonatot.

Miután Budapestre értünk felszálltunk a közös buszra és 8 óra elteltével Kolozsvárra érkeztünk viszonylag hamar el tudtuk foglalni a szállást. További problémák kezdtek megjelenni. Nincs internet, ami véleményem szerint egy szakkollégiumi találkozón azért elvárható. Lepakolás után elfogyasztottuk az első vacsoránkat, ami az ott töltött idő legfinomabbja volt.

Másnap elkezdődtek az előadások. Az oktatásról hallhattunk jobb, rosszabb előadásokat, majd a délután folyamán néhány vitaszobát nyitottak, ahol megadott témában bárki elmondhatta a véleményét. A második ott töltött napot a „nemzetünk gazdasága” címet kapta. A harmadikon a geopolitikával és az utolsón pedig a társadalmunk rétegeivel foglalkoztunk.

Az előadásokkal semmi probléma nem volt, nagyon érdekesek voltak.

Az én szempontomból az étkezés volt a legnagyobb probléma az internethiány mellett. A reggeli szendvics volt a nap csúcspontja. Az ebéd és a vacsora minősége és mennyisége szerintem elfogadhatatlan volt.

Mindent összegezve viszont egy olyan élménnyel gazdagodtunk, amit sosem felejtünk el. A hibákat félretéve egy jó kis találkozónak lehettem része és érdekes előadásokat, vitákat hallhattam.

Az egész utat és, hogy eljutottunk oda Hatvani Zsoltnak és nem mellékesen Kakas Istvánnak köszönhetjük.

Bicsérdi Kornél